A ’80-as években a Talk Talk az egyik kedvenc bandánk volt, olyan zseniális slágereket köszönhetünk nekik, mint a “Talk Talk”, az “It’s my life”, vagy a “Such a Shame”.

A csapat alapjában véve szintipop vonalon indult, majd lassan – főleg az utolsó két albumnál – egyértelműen a posztrock felé irányult, és nagyjából lerakta ezen műfaj alapjait. Utolsó két albumuk a Spirit of Eden és a Laughing Stock széles körben vált ismertté és ma is nagy hatással van az alternatív rock műfajára. – írja róluk a Wikipedia.

Mark Hollis 1998-ban kiadta debütáló szóló lemezét Mark Hollis címmel, mely nagyban követi a minimalista poszt rock hangzásvilágot, amit a Spirit of Eden és a Laughing Stock is képvisel. Hollis később visszavonult a zeneiparból.

Mark Hollis egy évekkel ezelőtti interjúban elismerte, hogy különc figura volt, de csak azért, mert nem akart megfelelni azoknak a játékszabályoknak, amelyeket egy reflektorfényben lévő zenésztől elvártak. A szakma által mesterműnek tartott Spirit of Eden című 1988-as Talk Talk-lemez kapcsán úgy vélekedett, hogy az csak mai szemmel tűnik radikálisnak, “amikor megjelent, a lemezkiadónál az embereknek a szemük se rebbent”. – fogalmazott az MTI.