Egy friss kutatás szerint kamaszkorban hat ránk a legerősebben a zene, mert azok a dalok, amiket hallgatunk összekapcsolódnak azokkal az eseményekkel, történésekkel, érzésekkel, amelyek a személyiségünket formálják tinédzserként. Az emlékek, amelyek leginkább meghatározzák az identitásunkat, szorosan kapcsolódnak a zenéhez – vélik a kutatást végző brit szakemberek. A kamaszkori emlékek pedig sokkal élénkebben élnek az emlékezetben, pontosabban tudjuk felidézni azokat.

A Durham University kutatói úgy gondolják, hogy a felfedezésük fontos szerepet kaphat a demencia kezelésében is. A tudósok 470, 18-82 év közötti tesztalannyal dolgoztak, akiknek 111, 1950 és 2015 közötti zeneszámot kellett rangsorolniuk, aszerint, hogy ismerős-e a dal, tetszik-e, illetve előhív-e valamilyen fiatalkori emléket.

“Nem tudom úgy hallgatni Dean Martint, Frank Sinatrát vagy Alma Cogant, hogy ne érezzem magam újra tininek”

– mondja az Oscar-díjas zeneszerző, a 82 éves Don Black, aki több James Bond főcímdal mellett a Távol Afrikától vagy a Farkasokkal táncoló zenéjét is jegyzi.

„ A zenei ízlésem szinte semmit nem változott a 14. születésnapom óta. Ricky Nelson ’Poor Little Fool’ ’és Buddy Holly ’Rave on’ című számainak köszönhetően emlékszem ma is az 1958-as bulira”

– vallotta be Tim Rice, akinek a nevéhez több, mára már klasszikussá vált musical dalszövegei fűződnek, mint például az Jézus Krisztus Szupersztár, az Evita vagy Az Oroszlánkirály.

Fotó: Pixabay