A Nagyné László Krisztina professzor asszony, volt nemzetközi rektorhelyettes moderálta ünnepségen a nők megbecsültségének fontosságát hangsúlyozta köszöntőjében Józsa János rektor, aki lényeges műegyetemi feladatnak nevezte a mérnöki pálya népszerűsítését a lányok körében, eléjük példaképnek Pécsi Esztert állítva.

Kifejtette: az intézmény elmúlt évekbeli törekvésének köszönhetően ma már az alapképzésben 26%, a mesterképzésben 32%, a doktoranduszképzésben 30% a női hallgatók aránya a BME-n.

Pollák Eszter 1899. március 8-án született Kecskeméten. Családja 1900-ban változtatta a nevét Pécsire. Eszter 1915 és 1918 között a berlin-charlottenburgi Technische Hochschule hallgatója volt, majd 1918 végén, amikor a magyarországi felsőoktatás megnyílt a nők előtt, hazatért és a budapesti Műegyetemen fejezte be tanulmányait.

Éppen születésnapján, 1920. március 8-án állították ki számára a mérnöki (ma építőmérnöki) oklevelet. Munkái között szerepelt a margitszigeti Hajós Alfréd Uszoda csuklós vasbetonívei vagy a Bánhidai centrálé (erőműi tó) turbina alapozása, az eredeti szerkezeti megoldásokat tartalmazó, Budapest első vasszerkezetű magasházaként épült Fiumei úti baleseti kórház, a Kútvölgyi úti kórház és több modern villa szerkezeti terve, ezek mellett ő készítette a MÁVAG kovácsoló műhelyének tervét, valamint statikai terveket a bécsi Operaház melletti első belvárosi többemeletes parkolóház, valamint, már életének Egyesült Államokban eltöltött utolsó szakaszában a New York-i Hotel Americanana és a Columbia Egyetem két toronyháza esetében. Amerikában 1965-ben elnyerte “Az év legjobb statikusa” címet azért a különleges alapozási módszerért, amelyet a Hudson folyó partján épülő toronyházak építéséhez fejlesztett ki.

Pécsi Eszter 1975-ben New Yorkban hunyt el, de hamvait hazahozták és a Farkasréti temetőben helyezték el.

fotó: BME – Mikus Eszter